2011. május 16., hétfő

Faith


Szőkés-barna, szembe lógó kusza tincsek, édes mosoly, ártatlanul csillogó íriszek, kellően vastag ajkak, amik szinte vonzzák az ember lányának tekintetét. Egy ilyen férfi, vagy srác, hogy lehet orvos? Talán nem kellene leírnom őt egy életre az miatt, hogy már élete első és legfontosabb orvosi gyűlésén sem tudott időben megjelenni. Ha nem a munka társam lenne, még azt is mondhatnám, hogy jó pasi, de természetesen ez a felelőtlen és meggondolatlan kijelentésem is csak addig élne, amíg meg nem ismerném belső tulajdonságait. Soha nem voltam túl szerencsés a férfiak terén. Az egyik rossz választás, követte a másikat. És mindig ugyanabba a hibába tudtam belebotlani. Beleestem azokba a piszkosul jóképű és szemérmetlenül sármos férfiakba, akiknek egy szikrányi kedvesség sem lobbant fel még soha sem a szívükben. Na jó, nem is értem magam, hogyan jutottam el eddig a témáig, de azt hiszem nem is akarom. Most az a lényeg, hogy mindjárt lent leszünk a sürgősségin, ahol megrohamoznak minket a betegek. 
Komolyan azt képzeli, hogy az óvódában vagyunk, és annyira laza, ha összekócoljuk egymás haját? Hát nagyon rosszul képzeli. Még egy rossz pont neki. Inkább meg sem szólaltam, amíg összeborzolta szőke tincseimet, de amint kinyitotta a száját, már tudtam, hogy nehezen fog menni, hogy visszafogjam magam. Pedig én nagy általánosságában egy nyugodt személy vagyok, de ő már a viselkedésével, az első percben kivívja az ellenszenvemet. 
- Remélem nem csak a szavakat tudod ennyire magabiztosan egymás után pakolni, hanem a levágott végtagokat is - pislogtam rá teljesen ártatlanul, majd miután egy csatt segítségével feltűztem hajamat én is utánuk indultam. 
A sürgősségin a páciensek, mintha megérezték volna, hogy újoncokat hoznak, még az átlagosnál is jobban vigyáztak a testiépségükre. Alig volt egy két ember a hófehér folyosón. Nem mintha nem bíznék a tudásomban, hiszen ha kell bármit megoldok. Feltalálom magam. Remélem Dr. Henderson is így lesz ezzel. 
- Melyiket akarod? - kérdeztem a kócos csávótól, miközben pillatásomat végig futtattam a "kínálaton". Boka ficam, felrepedt szemöldök, beszívott fiatalok és társaik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése