Jared

Összekuszálódott hajjal, kicsit zihálva szedve a levegőt léptem ki az egyik szertárból. Egy pillanatra megálltam az ajtóban és visszanéztem a még mindig falhoz támaszkodva kipirult arccal bámult maga elé. Megengedtem magamnak egy halvány mosolyt, aztán behajtottam magam után az ajtót.  Megigazítottam az ingemet, aztán vállamra vetettem az aktatáskát és elindultam a második emeleti gyülekező felé. Esküszöm már csak azért megérte elszenvedni 5 évet az orvosin, mert a kis nővérkék ennyire készségesek, ha arról van szó, hogy fel kelljen ajánlani a khm… szolgálataikat. Meglepően édesek a rövid ruhácskáikban. Eltekintve persze attól a debela öregasszonytól, aki a recepciónál kacsintott rám. Pfujj…

A hatalmas kör alakú teremben rengetegen voltak. Legtöbbjük fehér köpenyben illetve halványzöld műtősruhában voltak, de mindegyikük az állványon álló, őszülő férfi felé nézett. Próbáltam minél észrevétlenebb lenni és belevegyülni a tömegben, úgy oda oldalazni a többi rezidenshez, de a Tata szeme félreérthetetlenül villant rám. Csodás.

 - Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a mi munkákban a nélkülözhetetlen a precizitás és még inkább a pontos időzítés! Egy pillanat egy ember életébe kerülhet. Igazam van Dr. Henderson? – megtorpantam a tömeg közepén, majd összeszorítottam szemeimet, aztán kelletlenül fordultam a főorvos felé.

 - Hogyne. – küldtem felé egy sugárzó mosolyt, aztán beálltam azon csoportba, ahova én is tartoztam. Kaptam még pár megrovó pillantást, aztán a Tata folytatta a mondókáját.

 - Minden orvos kap két rezidenst, két hónapra. Gondolom nem kell megemlítenem, hogy a gyakornokoknak mindig készen kell állniuk és teljesíteniük kell az orvos minden egyes kérését. Ezt tekinthetik bizonyos próbaidőnek is, hiszen a végén attól függ, hogy milyen pozícióba kerülnek, hogy a tapasztalt orvos milyen véleménnyel lesz róluk. – magyarázta.

Most kezdjek el ugrálni örömömben? Nem is értem mit tesztelgetnek itt még minket. Öt éven keresztül szenvedtem az orvosi egyetemen a rohadt latin szakszavak bemagolásával, erre nem is biztos, hogy jó helyen végzek. Hát beszarok esküszöm. Karbatett kézzel elégedetlenül hallgattam, ahogy felsorolja a párokat és hogy kihez osztják be.

 - … Hudson és Henderson pedig Dr. Dunts-hoz. Ennyi, oszolj. – csapta össze a mappáját a Tata, aztán eltrappolt. Elhúztam a számat.

 - Ki az a Hudson? – szólaltam meg fennhangon.